2014. május 14.

Gengszterek +18

Ezt a sztorit Csiziluca kérte. Remélem tetszik :) Kicsit hosszúra és durvára sikeredett, de remélem az nem gond :)
Kényelmetlenül fészkelődtem az ebédlőben. Folyton magamon éreztem valakinek a tekintetét és már nagyon kezdett zavarni. Sosem szerettem, ha bámulnak. Ráadásul mikor körülnézek akkor nem látok senkit aki éppen felém nézne, ez idegesít a legjobban.
- T/N minden oké? - rázza meg barátnőm a vállamat, mire egy megnyugtató mosolyt kényszerítek az arcomra és úgy bólintok. Úgy vettem észre, hogy megnyugodott.
Miután befejeztük az ebédet elváltunk, mert neki kémia, nekem pedig matek órám lesz. Mielőtt még becsöngetnének odacsörtetek a szekrényemhez és minden felesleges cuccomat berakom. Olyan elmerülten tanulmányozom a szekrényem tartalmát, hogy észre se veszem, hogy valaki odajött mellém. Mikor becsukom a szekrényajtót és indulnék órára akkor veszem csak észre, hoyg a suli legnagyobb gengszterei vettek körbe. Félve néztem rájuk, miközben a göndör hajú szemérmetlenül végigmért, a többiek pedig követték a példáját. Megköszörültem a torkomat és megszólaltam.
- Elengednétek? Szeretnék menni az órámra - minden erőfeszítésem ellenér megremegett a hangom, mire hangosan felkacagtak. Olyan mintha érveznék azt, hoyg félelmet ébresztettek bennem, bár ahogyan így rájuk nézek, kiben nem ébresztettek volna?
- Óra után, gyere az udvarra. Tudod hol a törzshelyünk? - félve bólintottam és vártam a folytatást. Nem akartam oda menni. Miért akarják, hoyg találkozzam velük? Nem értem. - Akkor majd találkozunk - intettek. Mielőtt még megakadályozhattam volna kicsúszott a számon az a mondat amire mindannyian megtorpantak.
- Suli után sietnem kell haza - a göndörke és a szőke hajú - azt hiszem Harry és Niall a nevük, de ebben nem vagyok biztos - villogó tekintettel léptek megint elém. Ijedten hátráltam, e ők megfogták a karomat és erősen megszorították. Holnapra biztosan belilul.
- Nem érdekel, hoyg rá érsz-e vagy sem. Ott leszel és kész. - sziszegte az arcomba Harry, majd fogták magukat és egyetlen szó nélkül elmentek. Még mindig remegve mentem be a matek órára.
Óra után amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam az iskola területét. Nem akartam megint összefutni a fiúkkal. Ki tudja mit terveztek ezek. Nem akarok részt venni a bandázásukban. Ráadásul megígértem anyunak, hogy vigyázok a testvéremre, aki szellemi fogyatékos és onnan semmiképen nem késhettem el.

Másnap reggel fáradtan indultam az iskolába és egész úton abban reménykedtem, hogy nem találkozok a fiúkkal. Bedugtam a fülemet a fülhallgatómmal és bekapcsoltam a kedvenc számomat. Dúdolva közelítettem meg az iskola területét, mikor valaki befogta a számat. Ijedten ugrottam egyet, meg akartam fordulni, de az illető nem engedte. Éreztem, hogy a talaj eltűnik a lábam alól és ekkor vettem észre Harryt aki önelégülten vigyorgott rám. Próbáltam kiszabadulni a fájdalmassá váló szorításból, mire hangosan felnevetett.
- Hiába kapálózol. Nincs menekvés - mielőtt válaszolhattam volna belöktek egy kocsiba, ahol még további három ember ült. Liam - aki eddig fogva tartott - beljebb lökött, így Niall ölében találtam magamat. Megpróbáltam kimászni, de vasmarokkal ragadták meg a csípőmet. Liam és Harry is bemászott a kocsiba és már indultunk is. Rémülten kapkodtam a levegőt, mire Harry hátra fordult és jeges tekintettel mért végig.
- Mondtam neked tegnap, hoyg gyere. Ha szót fogadsz gyengédek lettünk volna, így viszont viseld a következményeit - éreztem, hoyg a szememet elárasztják a könnyek. Hiába küzdöttem kicsordult a szememből. A mellettem ülő Zayn gyengéden megfogta az arcomat és letörölte a könnyeimet, míg a többi fiú érzéketlenül nézett rám.
- Mondtam, hogy sietnem kell haza. Ha ne.. nem mentem volna akkor anya nagyon ideges lett volna - hangom rimánkodó volt, de látszólag süket fülekre talált.
- Így viszont most én vagyok rohadt dühös, úgyhogy kezdj el imádkozni - szavait hallva hangosan fölzokogtam. Zayn aggódva nézett rám, míg a másik négyet egyáltalán nem érdekelt mit csinálok.
- Maradj már csöndben - mondta idegesen Louis aki eddig csendben vezetett. Számra tettem a kezemet és megpróbáltam magamba fojtani a kétségbeesésemet, de nem ment.
- Nyugi, tetszeni fog - ragadta meg Zayn gyengéd hangja a figyelmemet, de mielőtt válaszolhattam volna Harry vette át a szót.
- Ne ígérj olyat, amit úgysem tartunk be. ha tegnap eljött volna talán tényleg tetszett volna neki, viszont így más nem hiszem - jeges rémület hasított a szívembe. Ebben a percben leállt az autó és elkezdtek belőle kiszállni. Én ledermedve ültem még mindig Niall ölében, aki végül bosszúsan felsóhajtott és így szólt.
- Menjél már. Mire vársz? Talán tapsra? - lassan iramodtam meg a ajtó felé. Amint kiszálltam, egyik oldalamon Harry, a másikon Zayn jelent meg. Mintha elszaladhatnék előlük.
- Hol vagyunk? - fordultam a göndörke felé, aki most elgondolkozva nézett rám, majd lassan kifújta a levegőt és intett a többieknek, hoyg menjenek be. Remegve vártam, hogy mind a négy fiú eltűnjön a házban. Harry egy ideig nem szólalt meg csak tanulmányozott.
- Mi a baj? - törtem meg végül a csendet, mert már nem bírtam elviselni ezt az átható tekintetet.
- Miért nem jöttél tegnap? Megkönnyítetted volna magadnak - nézett végig az arcomon. Vettem egy nagy levegőt és elmondtam az igazságot.
- Megígértem anyunak, hogy vigyázok a testvéremre aki szellemileg nem ép. Nem hagyhattam őket cserben - Harry szeme tágra nyílt, de mielőtt válaszolhatott volna Louis jelent meg az ajtóban.
- Harry, igyekezz már. Ne csak magadnak tartogasd - értetlenkedve nézte Louisra, de Harry megfogta a kezemet és bevezetett a házba. Egy széles nappaliban találtam magamat, ahol már mind a négy fiú a kanapén ült. Harry elengedett és a fiúk mellé telepedett. Zavartan néztem rájuk. Mindegyik arcán egy perverz mosoly volt kivéve Harryén.
- Vetkőzz szépségem - rikoltotta Louis. Ijedten néztem rájuk, majd elkezdtem hátrálni. Ezt nem gondolhatják komolyan. Még jobban hátrébb mennem mire Louis és Niall felpattant a kanapéról és elém álltak.
- Hova mész? - kérdezte Liam aki követte a barátai példáját és elém állt. Mielőtt bármit is mondhattam volna Louis mögém állt és megfogta a kezemet. Niall egy rántással eltávolította rólam a felsőmet. Sikítva próbáltam eltakarni magamat, de nem engedték. Szemeimből patakokban folytak a könnyeim, ami egyik fiút sem érdekelte. Leszakították rólam a melltartómat, majd közvetlenül utána a gatyámat is. Öt fiú előtt egy száll tanga bugyiban. Behunytam a szememet és halkan sírtam, miközben ők a testemet vizsgálgatták. Hirtelen minden kéz eltűnt rólam, ezért kinyitottam a szememet. Minden fiú elkezdett vetkőzni. Liam megfogta hátul a tarkómnál a hajamat és térdre kényszerített. Mielőtt bármit reagálhattam volna Niall elém állt és a számba nyomta férfiasságát. Liam a hajamnál fogva lentebb lökte férfiasságát, míg a torkomnak nem ütközött a vége. Öklendeztem és nem kaptam levegőt. Azt hittem ott fulladok meg, mikor Liam megkönyörült rajtam és hátrébb rántotta a fejemet. Így ment ez minden fiúnál míg el nem élveztek. Hangosan zokogta, miközben felrángattak a hajamnál fogva- Liam vigyorogva nézett rám.
- Nem tudsz hatni ránk a könnyekkel. - ült le a kanapéra - Lovagolj meg - megráztam a fejemet és elkezdtem hátrálni, de ekkor valaki hátulról felkapott és Liam elé vitt. Szétfeszítették a combomat és rákényszerítettek Liam férfiasságára. Fájdalmasan felkiáltottam. Liam gyors tempóban kezdett lökni, mire minden egyes lökésnél megpróbáltam felállni, de valaki mindig visszanyomott. Egyszer csak hirtelen Liam megállt és a mellkasához szorított.
- Síkosítót kéne használni fiúk - halom meg Harry hangját közvetlenül magam mellől. Megpróbálok felállni, de Liam szorítása csak erősödik.
- Nem érdemli meg a síkosítót. Egyfolytában ellenkezik velünk, had tudja meg milyen fájdalmas az ellenkezésének a következménye - Louis hangja kegyetlenül csattant. Ekkor megéreztem a hátsó bejáratomnál Louis férfiasságát, aki egy hirtelen lökéssel már bennem is volt. Fájdalmasan felüvöltöttem. Próbáltam szabadulni, de nem engedtek. Égető érzést éreztem a fenekemben és a puncimban. Ahogyan a fiúk elkezdtek mozogni legszívesebben meghaltam volna. iszonyatos fájdalom nyilallt az alsó részembe. Hangosan zokogtam, de egyiket sem hatotta meg. Niall elém lépett, megfogta a hajamat és számba vezette férfiasságát. Kezemet lefogták, ezért nem tudtam mit csinálni. Ki voltam szolgáltatva. Azt csináltak velem amit akartak és én nem tudtam ez ellen mit csinálni. Ekkor megéreztem, hogy valaki nyugtatóan simogatja a hátamat és a hasamat, majd egy lágy csókot nyom a tarkómra.
- Mindjárt vége van kicsikém. Bírd még ki egy kicsit - ez Harry volt. Hangja megnyugtató volt. Nagyon reméltem, hogy igaza van. Éreztem, hoyg Niall megremeg bennem és a számba élvezett, közvetlenül ezután Liam és Louis is belém élveztek. Megkönnyebbülten felsóhajtottam mikor kiszálltak belőlem.
- Mi jövünk - indult meg felém Zayn és Niall is. Rémülten néztem rájuk és Harryt kerestem a tekintetemmel. Azt mondta, hogy mindjárt vége van- Hazudott volna. Mielőtt ég Niall magához húzott volna valaki felkapott az ölében.
- Mára ennyi volt - csattant Harry mérges hangja. Niall és Zayn mérgesen néztek rá.
- Ne már. Mi még nem kaptuk meg a jussunkat - nyafogott Niall. Biztosan kibír még egy menetet - szavai hallatán elkezdtem rémületemben remegni.
- Nem. Pihennie kell. Ha majd kipihente magát akkor talán - ezzel otthagyta a meglepetten pislogó fiúkat. Még mindig remegve bújtam hozzá. Harry bevitt egy szobába és lefektetett az ágyra. Betakart és mellém telepedett.
- Harry - amint meghallotta a nevét felém kapta a pillantását - Köszönöm - szélesen elmosolyodott és adott egy puszit a homlokomra - Én nem akarok velük is együtt lenni - utaltam Niall-ra és Zayn-re. Harry vett egy mély levegőt és a szemembe nézett.
- Addig nem fognak kiengedni, de azt megígérhetem, hoyg legközelebb nem lesznek ilyen durvák. Magam gondoskodom róla, hogy élvezeted leljed benne - magához ölelt és megnyugtatóan simogatta a hajamat.
- Harry - szólaltam meg újra.
- Hmm?
- Miért segítettél? Miért vagy most ilyen kedves velem?
- Azért, mert beléd szerettem. Mit gondolsz miért akartam veled találkozni? - értetlenkedve emeletem fel a fejemet.
- Akkor miért voltál olyan mogorva a suliban? És miért engedted, hoyg így bánjanak velem?
- Nem igazán volt más választásom és azért voltam olyan elutasító veled az udvaron, mert nem igazán vagyok jártas az udvarlásban - kacsintott rám. Éreztem, hogy kezd lecsukódni a szemem és ezt Harry is észrevette. Szorosan magához ölelt és várta, hoyg elaludjak, de még valamit mondanom kellett neki.
- Elég lett volna, ha elhívsz randira. Hidd el, hogy igent mondtam volna, mert nagyon tetszel nekem - még halottam, hogy elakad a lélegzete, majd mély álomba merültem.

7 megjegyzés:

  1. Nagyon joo*-* legyen folytatasa^^

    VálaszTörlés
  2. Nagyon köszönöm és nem baj :) nagyon-nagyon tetszett és csatlakoznék az előttem szólóhoz, szerintem is legyen folytatása :)

    VálaszTörlés
  3. Ka szerintemis legyen folytatasa es kertem egy sztorit a hazibuli lirmes nem akarlak surgetni de mikor kapom meg??? Martina

    VálaszTörlés
  4. annyira jó lett. :P
    remélem lesz folytatása. :))

    VálaszTörlés
  5. Folytatááást!!! Jujjcii de jó lett <3

    VálaszTörlés
  6. Nagyon jó lett:)) Legyen folytatása!!

    VálaszTörlés